A nagy teljesítményű kocák takarmányozása kulcsfontosságú téma volt az International Poultry and Processing Expo-n (IPPE) Atlantában. A szakértők azt keresték, hogyan lehet maximalizálni a kocák életteljesítményét a takarmányozással, milyen befolyást gyakorol ez a kocák egészségére, és alaposan tanulmányozták az egészséges emésztési folyamatokat – hogy a kocák mikrobiológiai folyamatai hogyan hatnak az ivadékaikra.
A méhelőesést befolyásoló tényezők
Dr. Jason Ross, az Iowa Állami Egyetem-ről, a szemináriumot azzal indította, hogy ismertette a kocák egészségügyi kihívásait a mai termelési rendszerekben. Dr. Ross kifejtette, hogy a koca kiesések száma, különösen a méhelőesések miatt, megnőtt az elmúlt öt évben az amerikai sertéstartásban. "Ez jelentős jóléti és termelési kérdéssé vált, és a kiváltó okok még nem kellően tisztázottak."
A sertések belében az állatok korával emelkedik a mikrobiális sokféleség. Kép: Koos Groenewold
Ez arra ösztönözte az Egyesült Államok Nemzeti Sertéshús-testületét, hogy vizsgálatokat indítson a témában, hogy a medencei szervek előreesésével összefüggő kockázati tényezőket alaposabban megismerjék az amerikai kocaállományokban. Ebben a projektben vett részt az Iowa Állami Egyetem is. Dr. Ross ismertette a kutatás néhány korai eredményét, amely azonosította a tényezőket, amelyek a feltételezések szerint nincsenek összefüggésben a méhelőesés gyakoriságával (piros pontszám), azokat a tényezőket, amelyek összefüggésben lehetnek a méhelőesés gyakoriságával, de csak mérsékelt bizonyítékokkal (narancssárga pontszám) és azokat a tényezőket, amelyek összefüggésben vannak a méhelőesés előfordulásával (zöld pontszám), és ezért további vizsgálatot igényelnek az ok-okozati összefüggések azonosításához.
A méhelőesést nem okozó tényezők
Dr. Ross elmondta: „Adatainkból érdekes eredményeket nyertünk, amelyekben a tényezők a vörös, a narancs és a zöld kategóriába sorolhatók. Megállapítottuk, hogy az állományméretnek, a beállítás módjának, a farok hosszának, a higiéniának és a csoport méretnek nincs közvetlen kapcsolata a kocák méhelőesési gyakoriságával.
A továbbiakban elmondta, hogy „mérsékelt bizonyítékokkal rendelkező tényezők: a földrajzi régió, koca tartásmód, hashajtók, mikotoxinok, egészségi állapot és betegségek megjelenése, takarmányozás és genetika. A szerintük közvetlen kapcsolatban álló tényezők, a vízminőség, a koca kondíció, az antibiotikumok használata, a lökésszerű (megemelt) etetési stratégiák és a gát értékszám. Ezért ezeket a hatásokat továbbvizsgálják a következő kutatásokban.
Esszenciális zsírsav kiegészítés
Dr. Eric van Heugten, az Észak-Karolinai Állami Egyetem-ről ismertette a maximális életteljesítmény elérésében leghatékonyabb takarmányozásról szóló legfrissebb információkat. Kifejtette: „A modern kocának nagyobb követelményei vannak a tápanyagokkal szemben. Különösen akkor, ha a nagy teljesítményű kocák hő-stressz-nek vannak kitéve, vagy például ha szoptatnak. ”
Kitért arra a tényre is, hogy a szoptató koca testsúly-egyenértékben kifejezve majdnem annyi tejet termel, mint a magas hozamú tejelő tehén. Ez azt jelenti, hogy a kocáknak nagy energiájú étrendre van szükségük.
Dr. Van Heugten említett néhány tanulmányt, amelyek a zsír kiegészítést (szint és típus) vizsgálták a szoptatás alatt a későbbi szaporulati teljesítményre vonatkozóan. Egy tanulmányban az esszenciális zsírsav szintjének hatását szoptató kocáknál hő-stressz körülményei között vizsgálták. A kocák vagy linolsavat kaptak, különböző beviteli arányban: 2.1, 2.7, 3.3%, vagy α-linolénsavat 0.15, 0.30, 0.45% -os arányban. A linolsav felvétele a legmagasabb beviteli szinten pozitív hatással volt mind az összes született, mind az életképesen született malac számra.
Kiegészítési arány kb. 100 g/nap szinten
Dr. Van Heugten elmondta: "Ezért javasoljuk, hogy az esszenciális zsírsavnak a pótlási aránya 100 g/nap körül legyen." Azt is kifejtette, hogy az esszenciális zsírsav forrása is fontos. Többek között szójaolajban, kukoricaolajban, baromfizsírban, jó minőségű fehér zsírban, állati-növényi eredetű keverékben és faggyúban található. A zsír típusának megválasztása különböző pénzügyi hatással is jár. „A faggyú használata például valamivel drágább, mint például a kukoricaolaj. Ráadásul a faggyú nem is nagyon illik az étrendhez. Ezért fontos a megfelelő zsírforrást kiválasztani, hogy megfeleljen a koca zsírsav igényeinek, bizonyos zsírok különösen nyáron nem is tűnnek megfelelőnek, A szójaolaj és a kukoricaolaj az állati zsírokhoz képest magas linolsav tartalommal bír. ”
Mikotoxinok és a koca termelékenység
A szeminárium kitért a takarmány alapanyagok minőségére is. Ennek egyik fontos témája a mikotoxinok jelenléte és ezen toxinok hatása a koca termőképességére.
Trevor Smith professzor a Guelphi Egyetem-ről elmondta: „Az ENSZ klímaváltozási kormányközi testülete nemrégiben arról számolt be, hogy a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási körülmények egyre gyakoribbakká válnak. Ez növeli a mikotoxin szennyeződés veszélyét. Aszályos körülmények között az aflatoxin és a fumonizin szennyeződés gyakoribb. A hűvösebb hőmérséklet és a magas nedvesség a DON és a zearalenon képződést segíti elő. "
A sertések a Fusarium mikotoxinok iránt a legérzékenyebb fajok közé tartoznak. Tanulmányok, amelyek a Fusarium mikotoxinnal szennyezett gabona keverékek hatását vizsgálták a vemhes és szoptató kocák takarmányozására, alacsonyabb termelékenységet mutattak ki. Smith prof elmondta: „Ez jelentős pénzügyi veszteségekhez vezethet a termelők számára. Az ilyen veszteségeket gyakran megfelelő mikotoxin adszorbens alkalmazásával lehet megelőzni. ”
Koncentráljunk a kocák nutribiózisára
Dr. Crystal Levesque, a South Dakota Állami Egyetem adjunktusa a nutribiosis témáját fejtette ki, amely alatt a tápanyag, a mikrobiológiai állapot, a bél és az immunrendszer működése közötti kölcsönhatásokat érti. Ezt a kölcsönhatást tanulmányozva a koca és utódok termelékenységére, azt találta, hogy a sertések belében a mikrobiális sokféleség az állat öregedésével növekszik.
Ezt különböző korú sertéseken és kocákon vizsgálták. Az egynapos malacok domináns fajai a Clostridium sensu stricto és az Escherichia / Shigella. Érdekes megemlíteni, hogy a 21. napon (választás) a malac belében nem mutattak ki domináns fajt, ami ebben a korban a bélben található baktériumok széles skálájára utal. A 28. napon a Megasphaera, a Lactobacillus és az Acidaminococcus fajok dominálnak a bélben.
A baktériumok a bélsárból származnak?
Dr. Levesque kitért arra is, honnan származnak ezek a baktériumok. A kocaszéklet a fő forrása a malac belében lévő baktérium populációnak? Vagy a malac a kutrica padozatról, a hüvelyben és a tejtől is „fertőződik”? Úgy tűnik, hogy mindez igaz, de a koca takarmányozása is felhasználható az utódok mikrobiális bélprofiljának befolyásolására. Tanulmányok kimutatták, hogy a kocák étrendjében közvetlenül alkalmazott mikrobák (L. gasseri és L. johnsonii az ileumban) ezeknek a baktériumoknak nagyobb gyakoriságát és mennyiségét eredményezték a 3. és 10. napon az utódok belében.
Arra a következtetésre jutott, hogy jó lenne, ha jobban tudnánk irányítani a baktériumok funkcióját (függetlenül attól, hogy melyik faj), a sertések bél rendszer egészségének javítására, a több különböző baktérium helyett.
Emmy Koeleman
Editor: All About Feed & Dairy Global
