Számos sertéshizlalónál a termelékenység értékelésének hagyományos módja az, hogy a sertések hasított tömegének korábbi adatait, esetleg az állomány-specifikus célparamétereket hasonlítják össze a jelenleg bennálló sertések átlagos takarmányadagjával az adott sertések növekedési időszakában. Más szavakkal, minden új sertés csoport kezelése a korábbi csoportok adatai alapján történik, és az aktuális tétel eredményességét akkor értékelik, amikor már maga az adott tétel is előzmény.
Kamerák használata a telepen
Lehet-e valós idejű adatokat használni az összegyűjtött korábbi adatok helyett? Ez a kérdés kulcsfontosságú volt a nemzetközi ERA-NET kutatási projekt részét képező PigSys kísérlet során. A kérdés megválaszolásához kamerán alapuló, automatikus mérési rendszereket választottak – ez az egyik lehetőség olyan adatforrás képzésére, amely aktívan felhasználható az adatokra támaszkodó üzemeltetésben. Az ilyen rendszerek napi információkat nyújtanak a sertések súlyáról az aktuális csoportban, amely lehetővé teszi a gazdálkodó számára, hogy a termelékenységet a jelenlegi növekedési időszakban értékelje, és beavatkozásokat hajtson végre az adott állományban, vagy pontosítsa a célparamétereket, például a klímavezérlésben és az etetési stratégiájában, új állomány betelepítése előtt.
A sertések kamerával történő mérésének adatai, valamint az automatikusan megfigyelt klímaadatok két dán gazdaságban (A és B) megalapozták az optimális termelékenységet és üzemeltetést mindkét gazdaságban.
A telep: A csoport napi tömeggyarapodásának becslése
A vizsgálat részeként az A gazdaságban becslések készültek egy sertéscsoport napi tömeg-gyarapodásáról. A gazdaságban minden kutricában ad libitum száraztakarmány etető automaták voltak. 24 kiválasztott kutricában az etetők felett mérő kamerákat helyeztek el. Valahányszor a kutricában egy sertés evett, a kamera képet készített, és a képek alapján becsülték meg a disznó súlyát. A mérlegrendszerből naponta kinyert adat négy kutrica 24 óra alatti összes mérésének átlaga volt.
A tulajdonos aktívan felhasználta a heti jelentések grafikonjait, hogy összehasonlítsa az egyes csoportok termelékenységét az előző csoportokéval. A vizsgálat időtartama alatt optimalizálta takarmányozási stratégiáját, és a teremhőmérsékletre vonatkozó stratégiáját az új sertés csoport betelepítésekor (lásd 1. ábra).
1. ábra. Növekedési görbék (a csoport napi becsült gyarapodása)
Az előző csoport görbéje (kontroll), Jelenlegi görbe és a Termelési cél
Ha egy teremben a gyarapodás eltért a várttól, a gazdálkodó rutinjainak optimalizálása érdekében felhasználta a víz-, takarmány- és hőmérsékleti adatokból származó információkat.
B telep: Egyedi napi tömeggyarapodás becslése
Ugyanezen vizsgálat részeként a B gazdaságban becslések készültek az egyes sertések napi tömeggyarapodásáról. Ez a gazdaság adagolt nedvesetetési stratégiát alkalmazott. A projektben használt kísérleti berendezés kifejlesztése előtt, az adagolt nedvesetetést alkalmazó gazdaságokban nem lehetett kamerás mérési rendszert használni. A kamerát ugyanis hagyományosan az etetővályú fölé helyezik, de az adagolt nedvesetetés esetén a sertések egymás mellett állnak és egyszerre esznek naponta kétszer-háromszor, amikor a takarmányt adagolják. Ez lehetetlenné teszi, hogy a mérési algoritmus megkülönböztesse a sertéseket egymástól, és súlybecslést készítsen.
A PigSys projekthez egy prototípus elrendezést fejlesztettek ki, amely lehetővé tette az egyes sertések kamerás mérésének végzését olyan gazdaságokban, ahol adagolt az etetés.
12 kutricában (minden teremben négy-négy kutrica) az etetővályú fölötti itatószelepek helyett itató csészéket helyeztek el az etetővályúval szemközti falra. A 3D mérleg kamerát az itatócsésze fölé helyezték, hogy minden disznóról képet készítsenek, amikor iszik. A kamerákkal ellátott kutricákban mindegyik disznónak a jobb fülében egyedi rádiófrekvenciás azonosító füljelzők (RFID) voltak, az itató csésze mellé pedig RFID-olvasót szereltek fel a füljelzők leolvasására és a kamera alapú súlybecslő rendszerrel történő összekapcsolásra. Ebben a mérési rendszerben minden egyedről kaptunk naponta súlygörbét, a rendszerrel felszerelt kutricákban.
Néhány kutricában a heti jelentésekben kapott súlyadatok nagyobb eltérést mutattak az adott kutricában az egyedi növekedési görbék között, vagy a sertések növekedésének stagnálását egyidejűleg több sertésnél, három nappal a takarmányváltás után (lásd a 2. ábrát). A termelő aktívan felhasználta ezeket az információkat az üzemeltetés javítására a takarmányváltás és a takarmány összetétel módosításában egyaránt.
2. ábra Növekedési görbék (becsült egyedi napi tömeggyarapodás). Takarmányváltás a 42. napon. Nagyobb egyedi variáció (bal oldal) és stagnálás a növekedésben (jobb oldal) a takarmányváltás után
A takarmányozási stratégia tökéletesítése
Az A gazdaságban a csoport mérés, a B gazdaságban pedig az egyedek mérési adatai egyaránt az állatok bennállási ideje alatt váltak ismertté. A termelők így közvetlen információkat kaptak a növekedési ütemről és a takarmánykeverékek változásaira adott válaszokról. Ez mindkét gazdaságban javította az etetési stratégiákat. Mindkét sertéshústermelő jelentős javulást tapasztalt menedzsmentje támogatásában az eddig alkalmazott hagyományos irányítási rendszerekhez képest, amelyek a korábbi állományok adatain alapultak.
Dr Katarina Nielsen Dominiak, SEGES, Denmark
